Sokan érzik úgy egy ponton az életükben, hogy többre hivatottak annál, mint amit jelenleg élnek. Talán te is érezted már: „Sokkal több van bennem, mint amit most csinálok.”
Ez az érzés nem véletlen, a hivatásod hív téged.
Ebben a cikkben segítek megérteni, mi is valójában a hivatás, miért nem egyetlen szakma vagy foglalkozás és hogyan találhatod meg a saját életfeladatodat.
A legtöbben úgy hiszik, a hivatás egy konkrét dolog: egy szakma, egy munka, amit „meg kell találni”.
Pedig a hivatás megtalálása nem így működik.
A hivatás nem odakint van, hanem benned.
Nem kell keresned, hagynod kell, hogy megmutatkozzon. A hivatásod a benned rejlő adottság kibontásából születik.
Ez nem egy fix, egyszer s mindenkorra eldöntött dolog, hanem egy dinamikusan változó, fejlődő életfeladat, ami folyamatosan alakul a világ változásával együtt.
Amikor megszülettél, tervekkel érkeztél erre a világra. A testedbe költözve azonban „elfelejtetted”, miért jöttél.
A felnőttek közben gondoskodtak rólad, és elmesélték a saját történeteiket:
mi a biztos megélhetés,
mi számít értékesnek,
mi „reális” és mi nem.
Csakhogy ezek nem a te történeteid voltak. Hanem a gazdaságé, a társadalomé. Így idomultál hozzájuk és közben eltávolodtál önmagadtól.
Ezért van az, hogy felnőttként gyakran felmerül bennünk a kérdés:
Hivatás vagy munka?
A munkát a megélhetésért végezzük. A hivatás viszont az, ami az életünk értelmét adja.
Eljön egy pont, amikor megszületik benned az érzés: „Valami hiányzik. Sokkal több van bennem.”
Ebből az érzésből egyszer csak megszületnek a kérdések:
Ki vagyok?
Miért születtem?
Mi az élet értelme?
Ez a pillanat a hivatáskeresés kezdete. És aki idáig eljut, már nem tud visszafordulni.
Az első lépés, hogy megtudd, miért születtél.
Hogyan tudhatod meg?
Isten azért teremtette a világot, hogy kívülről rá tudjon látni magára. Csak kívülről szemlélve tud önmagára tekinteni, megérteni önnön lényét és kibontakoztatni azt, vagyis teremteni.
Neked is ezt kell tenned. Kívülről tekinteni önmagadra. Ennek egyetlen módja van, felismerni az érzelmeidet.
Miért fontos ez?
Mert az érzelmek irányítják a tetteidet. És sok érzelem nem is a te sajátod, hanem örökölt történetekből fakad:
„Az élet küzdelem.”
„Nem lehet mindenből megélni.”
„A biztos állás a legfontosabb.”
Amikor felismered, mely érzelmek fakadnak a régi mesékből, és melyek a valódi karakteredből, akkor tudsz leválni a múltadról és belépni a jelenbe.
Itt kezdődik az önismeret és hivatás közötti kapcsolat. Minél mélyebben ismered magad, annál közelebb kerülsz az életfeladat megtalálásához.
A hivatás nem csak felismerés, hanem cselekvés is.
A második ciklus a bátorságról szól. A hivatásod mentális képét lehozod az anyag világába.
Lehet, hogy félsz. De gondolj bele, az élet véges. Mennyi időd van? Tíz év? Egy év? A halál pillanatát nem tudhatod.
Ezért élj úgy, hogy ha ma jönne érted a halál angyala, nyugodtan mondhasd:
„Teljesítettem a vállalásomat. Nem pazaroltam el az életemet.”
A hivatás megtalálása hasonló ahhoz, mint amikor egy magot elvetsz. Megteremted számára a legjobb környezetet, öntözöd, táplálod és hagyod, hogy kivirágozzon.
Nem várod el a rózsától, hogy hortenzia legyen. Nem várod a hortenziától, hogy napvirág legyen.
Csak hagyod, hogy azzá váljon, aminek született.
Ugyanez a te feladatod is, megteremteni a környezetet ahhoz, hogy kibontakozhass, és megvalósítsd a saját hivatásodat.
Ha benned is ott motoszkál a gondolat: „Hogyan találjam meg a hivatásom?”, akkor az első lépések ezek:
Figyeld meg az érzelmeidet.
Ismerd fel, melyek a sajátjaid, és melyeket örököltél.
Merj szembenézni a félelmeiddel.
Legyen bátorságod cselekedni.
A hivatás nem egyetlen „nagy dolog”, amit egyszer csak megtalálsz, hanem egy folyamat. Egy belső kibontakozás, ami lépésről lépésre vezet önmagadhoz.
Ha mélyebben is érdekel…
Erről szól a Ki-csoda vagy? című könyvem.
Egy önismereti útmutató, amely segít felismerni a benned rejlő életfeladatot, és bátorságot ad ahhoz, hogy meg is valósítsd.
