Mi történik akkor, ha valaki érzi legbelül, hogy mire született, mégis újra és újra elbizonytalanodik?
Cili története nem csak egy nőé, aki 40 felett elindult önmaga felé. Hanem mindannyiunké, akik valaha is eltemettük a vágyainkat a „nem vagyok elég jó” gondolat alá.
Ez a blogbejegyzés egy valódi belső utazásról szól. Egy útkeresőről, aki végül megtalálta a választ és talán neked is segít abban, hogy meglásd a sajátodat.
„Flow-ban vagyok, a jelenben. Totálisan kizárom a világot.”
Ez a mondat Cilitől származik, aki 40 felett csatlakozott mentorprogramomhoz, hogy megerősítést kapjon, valóban a rajzolás az ő életfeladata. A válasz ott volt benne, csak kellett valaki, aki segít megérteni, miért nem mer teljesen beleállni abba, amit a lelke már régóta súg.
Cecília építészmérnökként indult, de már a kezdet sem volt zökkenőmentes. A gazdasági válság miatt nem volt munka, így Excel-táblák töltögetésében élte a napjait, miközben egyre erősebben hívta valami más. Elindult a rajzolás felé, mégis gyakran torpant meg:
„Nehézkes volt, döcögős. Nem tudtam beleállni.”
Miért? Mert bár a szíve rajzolni vágyott, az elméje újra és újra ellene beszélt:
„Nem vagy még elég jó. Ebből nem lehet megélni.”
Az Enneagram 5-ös karaktereként Cecília „fejember”, racionális, visszahúzódó, mindent túlanalizál. De van egy szárnya is, a 4-es. A művész. Az érzelmes. A szívember. Ez a belső kettősség volt az oka annak, hogy Cecília egyszerre vágyott az alkotásra és félt attól, hogy megmutassa magát:
„Nem küzdök már magam ellen. Megértettem, miért vágyom néha a magányra és azt is, hogyan ne zárjam ki magam a világból.”
A mentorprogram során rálátott erre az ellentmondásra, és megértette, hogy a félelmein nem lehet technikákkal átlépni. Csak akkor oszlanak el, ha végre kiáll, és önmagát választja.
A döntő pillanat egy gyakorlatnál jött el. Kizártuk a pénzt és a kudarc lehetőségét, ekkor Cecília megkérdezte magától:
„Mit adnék az embereknek, ha bármit tehetnék?”
A válasz egyértelmű volt, a rajzait.
Ma már gyerekkönyv-illusztrátornak tanul, és újra önismereti úton jár. Tudja, hogy mi a dolga és már csak a bátorság hiányzik hozzá, hogy száz százalékban kiálljon magáért.
„Az önfelvállalás, az önmegmutatás, a felelősségvállalás nehéz nekem. De tágítom a komfortzónám.”
Cili ma már nevét vállalva meséli el történetét, mert tudja, ha ő kiáll, másokat is felszabadíthat.
A Teremtő nem azért adott neked rajztehetséget, hogy a fióknak rajzolj, hanem hogy örömet hozz más emberek életébe. Ha megmutatod, adatik.
Cecília története nemcsak inspiráció, hanem tükör is lehet számodra. Ha te is bizonytalan vagy, vajon merre indulj, kérdezd meg magadtól:
Milyen tevékenységben felejtem el az időt?
Mi az, ami annyira én vagyok, hogy közben megszűnik a világ?
Az életfeladatod ott van. Lehet, hogy csak megerősítésre vársz, mint Cecília, hiszen minden bátor lépés egy láncreakció.
Lehet, hogy benned is ott motoszkál egy hang, ami hív valamire. Egy érzés, hogy „ennél több van bennem”. Hogy amit most csinálsz, az nem elég, mert valahol mélyen tudod, többre születtél.
A mentorprogramot pontosan azoknak hoztam létre, akik érzik, hogy van egy életfeladatuk, csak még nem mertek teljes szívvel elindulni felé.
Segítek tisztán látni, lebontani a kételyeket, és abban is, hogy ne csak tudd, mi a hivatásod, hanem bátran bele is állj.
Ha most megszólított ez az élettörténet, akkor talán nem véletlen.
Csatlakozz hozzám, és induljunk el együtt afelé, aki valójában vagy.
👉 Vedd fel velem a kapcsolatot. Kattints ide.
Mert a világ pont arra a tehetségre vár, amit most még rejtegetsz. 💛
