De ha a szád gyáván hallgat, végül a tested fog beszélni.
Nem öncélúan születtél, nem azért, hogy boldog légy, hanem azért, hogy az útravalóul kapott adottságoddal másoknak jót tegyél. Az így érzett öröm hozza el a te boldogságod. Életfeladatot választottál, amit a hivatásodon keresztül viszel végbe.
Sokan hajtják éveken keresztül a mókuskereket. A kalitka rácsa ugyan aranyból van, de mit ér az élet, ha repülni soha nem lehetséges. Azt hiszik, hogy az öt nap stresszt a hétvégi két nappal egyensúlyba hozhatják.
Úgy élik le a negyven évet, hogy életidejüket pénzre cserélik, s arra várnak nap mint nap, hogy mikor telik le a munkaidő.
Tudtad, hogy hétfőn van a legtöbb infarktus?
Kérdezd meg a lelked:
Mi hiányzik az életemből?
Milyen értékeimet nem használhatom?
Miért nem merek felelősséget vállalni?
Akkor, amikor kérdezni mersz, jönnek a felismerések. Nem várhatod el egyetlen főnöktől sem, hogy boldoggá tegyen, neki a saját boldogulása fontos. Ráébredhetsz arra is, hogy húsz év tanulás arra volt jó, hogy szófogadó, alkalmazkodó polgár váljék belőled. Biztonságért tanultál, nem a lélek feladatod megvalósításáért. Azt is észreveheted, hogy az univerzum mindaddig ugyanazt a feladatot adja, amíg meg nem oldod.
Mi az, ami az embert motiválja?
Akkor nem érzed magad elégedettnek, ha nem engedik, mikor és hogyan végezd a munkát. Nem engedik, hogy te dönts.
Képzeld el azt, hogy egész életed során ugyanazt a ruhát kell viselned, vagy ugyanazt a szalagmunkát kell végezned. Kiderült, hogy aki öt éven keresztül ugyanazt a munkát végezte, úgy belefáradt, hogy már csak pénzért dolgozott.
Ha nem hasznos, amit csinálsz, nem érzed azt, hogy adsz vele másnak, akkor az biztos kiégéshez vezet. Ne félj lépni, cselekedni! Nem fogod látni a végét, csak azt, hogy mi a következő lépés.
Más dolgod nincs, mint megtartani és vagy emelni a rezgésszintet. Figyeld a jeleket! A segítőid alig várják, hogy elszánd magad. Folyamatosan szállítják a jobbnál jobb ötleteket, válaszokat arra a kérdésedre: Hogyan tovább?
Sok ember nem azért érzi magát üresnek, mert nincs hite, hanem mert eltávolodott attól az úttól, amely valóban az övé. Erről részletesebben írok ebben a cikkben: Taníts meg hinni – hogyan juthatunk el a hithez racionalitáson keresztül.
